Dóm - Fogadalmi templom

A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: a Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom .A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai, Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér.

Belépőjegy  a templomba:
Felnott:  400,- Ft/fő 
Diák/nyugdíjas:  250,- Ft/fő 
Vasárnap a dóm látogatása díjmentes!
A belépőjegy  ára tartalmazza az idegenvezetés díját is.
Csoportok részére a nyitvatartási időn- belül bármikor.
Egyéni vendégek részére a garantált időpontokban tartunk vezetést.

Látogatási időpontok:

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat:  08.00-17.00-ig. 
Csütörtök:  12.00-17.00-ig. 
Szombaton: esküvo  esetén 15.00 óráig látogatható a templom. 
Vasárnap:  13.00-17.00-ig. 

Garantált időpontok templomi idegenvezetésre:

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat:  09.00; 10.00; 11.00; 13.00, 14.00; 15.00; 16.00 óra.

Csütörtök  12.00; 13.00; 14.00; 15.00; 16.00 órakor. 
Szombaton esküvő esetén a 15 órás, és a 16 órás vezetés elmarad. 

Kilátótorony látogatása:
Belépő: (minimum 5 fo részére) 
Felnott: 600,- Ft/fo 
Diák/nyugdíjas  400,- Ft/fo 

Garantált időpontok a toronykilátó megtekintésére.

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat: 09.30; 10.30; 11.30; 13.30, 14.30; 15.30; 16.30-kor.
Csütörtök:  12.30; 13.30; 14.30; 15.30; 16.30 órakor 
Szombaton esküvő esetén a 15 órás, és a 16 órás vezetés elmarad. 

Orgonabemutató:
Megbeszélés szerint kérhető, a Dóm Tourist  Utazási  Irodában.
Garantált idopontban: Szabadtéri eloadási napokon, este 19.45-tol..

6 éves korig valamennyi szolgáltatásunk díjmentes!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Dómban, a toronyban csak saját idegenvezetőink tarthatnak bemutatót! Szíves megértésüket köszönjük!

Csoportos látogatási igényüket kérjük utazási irodánkban elore  jelezni.
Idegen nyelvű vezetés előzetes bejelentés alapján történik.

Egész évben folyamatosan (a nyári és téli szezonban változó nyitva tartással) működő háromgenerációs fürdő, ahol a család minden tagja felüdülhet a parkosított, sportpályákkal is ellátott környezetben, a kül- és beltéri termál-, csúszdás és élménymedencékben. Hétvégenként éjszaka is megmártózhatnak a holdfény-fürdőzés hívei. A szórakoztatás és kikapcsolódás mellett a gyógyulás, a felfrissülés is kiemelt szerepet játszik a fürdő életében. Többek között gyógymasszázst, víz alatti vízsugármasszázst és csoportos víz alatti gyógytornát is igénybe lehet venni. A fürdő csarnokában szolárium, szauna és mártózómedence várja a vendégeket. A Kiskunmajsára érkező vendég a fürdő közvetlen szomszédságában elhelyezkedő motelben és kempingben találhat színvonalas szálláslehetőséget. Családoknak további ideális szálláslehetőséget nyújtanak teljes komforttal ellátott faházaik. A sátorral, lakókocsival érkező vendégeket a mintegy 5 hektáros, ligetes környezetben, 200 lakókocsit egyidejűleg befogadni és kiszolgálni képes kemping várja. A 120 fő befogadására alkalmas, igényesen kialakított rendezvényterme egyéb szolgáltatásokkal magánjellegű, illetve hivatalos rendezvényekre, tréningekre, megbeszélésekre is alkalmas.

Gyógyhatás:
Nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíze mozgásszervi elváltozásokat, lágyrész- reumatizmust és nőgyógyászati panaszokat orvosol, de műtét, csonttörések utáni állapotok, bénulások kezelésére is alkalmas.

A fürdő története:
Kiskunmajsán az 1960-as évek közepén zajló szénhidrogén-kutatások során került feltárásra a termálvízkincs, a nátriumhidrogén-karbonátos hévíz. A kiskunmajsai fürdő 1984-ben nyitotta meg kapuit kezdetben szabadtéri, majd a későbbi fejlesztések nyomán fedett medencékkel. A 2001-es év nagy változást jelentett a fürdő életében, hiszen átadtak egy új, 400 m˛ vízfelülettel rendelkező és több mint 10 élményelemet felvonultató élménymedencét. 2002-ben 120 fő befogadására alkalmas konferencia- és rendezvényterem, 13 db összkomfortos családi nagy faház a fürdő közvetlen szomszédságában, továbbá 15 fő elhelyezésére alkalmas Jonathermál Apartmanház került átadásra az üdülőfaluban. 2004-ben átadták a multifunkcionális medencét, melynek 295 m˛ vízfelülete helyet biztosít a négy óriáscsúszdát magába foglaló élményelemekkel rendelkező csúszdaparknak és a legkisebbek szórakoztatását ellátni hivatott gyermekmedencének. Szomszédságában európai színvonalú játszótér kapott helyet. 2005-ben régi terv vált valóra: átadásra került a mintegy 560 m˛ vízfelülettel, élményelemekkel rendelkező hullámmedence. Az elmúlt években a gyógyászati épületek rekonstrukciója mellett egy új épületszárny átadása is megtörtént, és sikerült megvalósítani néhány gyógyászati eszköz beszerzését is (iszapkezelő blokk, állítható manipulációs padok, multifunkcionális fizikoterápiás készülékek, hidraulikus betegemelő, kombinációs gyógykádak, négyrekeszes galvánkád, krioterápiás készülék).

Szabadtéri Játékok

A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre, hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású szabadtéri rendezvények. A külföldi rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon az elsők között indították útjára az immár több mint hetven éves múlttal rendelkező nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a II. világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Az "újkori" játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására - több mint 3 millióan voltak kíváncsiak. A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az "ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.

Elérhetőség

Igazgatóság:

Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező KHT.
Igazgató: Bátyai Edina
Általános igazgatóhelyettes: Herczeg Tamás
Művészeti titkár: Csigér Marianna
Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 2.
Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 2260
Tel./Fax: +36-62/471-411
Tel.: +36-62/471-169

Email: titkarsag@szegediszabadteri.hu
Web: www.szegediszabadteri.hu; www.szabadteriszeged.hu
Jegyértékesítés

Szeged - Móra Ferenc Múzeum
Cím: 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.

Szeged belvárosában, a Tisza parton álló impozáns épületben, az ún. Közművelődési Palotában 1899 óta láthatók kiállítások. Eredetileg a ház egyszerre adott otthont a Somogyi Könyvtárnak és Szeged város múzeumának, de az épületet ma már teljes egészében az 1950-től Móra Ferenc nevét viselő múzeum, és a Szegedi Egyetem Régészeti Tanszéke lakja.

Az intézmény 1962-től fogva a Csongrád Megyei Múzeumi Szervezet központjaként is funkcionál: megyeszerte összesen 17 múzeum és kiállítóhely tartozik felügyelete alá. A múzeumot története során olyan jelentős személyek irányították, mint Reizner János, Tömörkény István, vagy Móra Ferenc.

A múzeumban régészeti, képzőművészeti, néprajzi, természetrajzi, patikatörténeti állandó kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók, de az épület folyamatosan kínál változatos témájú időszaki tárlatokat, fogad vándorkiállításokat - akár külföldről is. Az intézmény speciális programokat kínál gyermekeknek ("Kincskeresők" Múzeumi Matinék és nyári tábor), melyek a múzeum állandó és időszaki tárlatainak anyagát dolgozzák fel. A múzeumban látható nevezetességek közül kiemelkedik Munkácsy Mihály "Honfoglalás" c. nagy színvázlata.

A Móra Ferenc Múzeum szegedi kiállítóhelyei a Fekete Ház, a Kass Galéria és Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása.

Szegedi Fehér-tó

A Fehér-tó, mely a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) részét képezi kiterjedése mintegy 14 négyzetkilométer. A tó közvetlen környékén homok, lösz és fekete föld keverednek a szikes rétekkel, vakszikes foltokkal, lápos-mocsaras területekkel. Az ősszikes élőhelyek már csak kis területen, szigetszerűen helyezkednek el, többi részén halastavak létesültek. Gazdag madárvilág jellemzi, mintegy 280 fajt mutattak ki a Fehér-tón fészkelő, átvonuló, téli vendég és a ritkán előforduló madarak statisztikájában.

Értékeinek sorát a szatymazi temetődomb nyitja, mely egy i.e. 2000 körül emelt bronzkori sírhalom, kurgán. Kultúrtörténeti jelentőségén túlmenően olyan ősi növényzettel rendelkezik, melyben megtalálható a fehéres csűdfű, a macskahere, a taréjos tarackbúza, a csuklyás ibolya, a csattogó szamóca, a kunkorgó árvalányhaj. Nyílik itt a törpe nőszirom, valamint az illatos kakukkfű.

Magának a tónak az első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a múlt század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A folyó szabályozása után a védtöltések többek között a Fehér-tó vízutánpótlásának is akadályt állítottak. Beretzk Péter MÁV főorvosnak köszönhetően Szeged városa a Fehér-tó egy részét 1935-ben helyi védettség alá helyezte. 1939-ben a földművelésügyi miniszter is jóváhagyta a felterjesztést, sőt megnövelte a védett terület nagyságát. Közben a halgazdaság folyamatosan épült, terjeszkedett. Ez a későbbiekben számos ellentét forrásává vált. Ilyen például a kormoránok nagymértékű halfogyasztása. A madarak fészkelését nehezíti a halastavak tavaszi elárasztása, mely elmossa a fészkeket. A mélyedések tiszta vízzel való rendszeres feltöltése a nátriumsókat is kimosta a területről. Ezt mutatja az, hogy a sziki bárányparéjoss-csenkeszes-zsázsás növénytársulást felváltották a sziki sásos, gyékényes nádasok társulásai.

Túravezetés a Fehér-tónál:

A terület fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként a Ramsari Egyezmény része. Csak szakvezetővel vagy írásos engedéllyel látogatható. A túrák a szatymazi temetődomb közelében létesült oktatóközponttól indulnak, s érintve a korom-szigeti kilátótornyot a tavak közé vezetnek.

Túravezető: Ábrahám Krisztián

Tel: 30/638-0297
Email: knpi@axelero.hu

Túravezetés díja csoportok részére (a Kunsági Nemzeti Park többi területére is vonatkozik):

30 főig vonatkozó díjszabás:
Felnőtt csoportok:  15.000 Ft
Diák, nyugdíjas, természetjáró:  10.000 Ft
Idegen nyelvű szakevezetés:  35.000 Ft (angol, német)

45 főig vonatkozó díjszabás:
Felnőtt csoportok (max. 45 fő):  +500 Ft/fő
Diák, nyugdíjas, természetjáró:  +300 Ft/fő
Idegen nyelvű szakevezetés:  +300 Ft/fő (angol, német)

Szombat, vasárnap 50% felár fizetendő

Nyílt túrák egyéni és családos turisták részére (Túranaptár)
Felnőtt:              600Ft/fő
Diák, nyugdíjas: 400Ft/fő
Családi jegy:     1200Ft/család

A túrák átlagos időtartama 3-5 óra.
A díjak az ÁFA tartalmazzák

Csongrád - Múzeumház, Csongrádi Tájház
Cím: Csongrád, Gyökér u. 1.

A múzeumház - amelyet 1985-ben rendeztek be Dr. Szűcs Judit és munkatársai - Csongrád e városrészében élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A belsővárosi házak többsége állóhézagos deszkaoromzatú volt. A Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.

Csongrád - Tari László Múzeum Cím: 6640 Csongrád, Iskola u. 2.

songrád városában az első gyűjtemények a 19. század közepétől jöttek létre. A korábban különböző intézményekben, iskolákban őrzött muzeális értékű leletek, tárgyak, könyvek az 1956 októberétől működő városi múzeumba kerültek, ahol régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjtemények alakultak ki. Ezek mai nagysága egységenként 10-12 ezres nagyságrendű.

A múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része "Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében" címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a "Csongrád évszázadai" is. A harmadik kiállítási szekció a tervek szerint 2002 végére lesz látogatható.

Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokkal is várja kedves látogatóit.

Hódmezővásárhely - Alföldi Múzeum
Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8.

Az Alföldi Galéria a Tornyai János Múzeum filiáléjaként működik, de feladatát tekintve regionális jellegű intézmény. Felöleli ugyanis az Alföldön kibontakozott, azt megjelenítő, azzal szorosan összefüggő alkotásokat és életműveket, mint gyűjtő és kiállító intézmény.

Ennek keretében állandó kiállítása a 19. század közepétől 1945-ig tekinti át a nagy táj, az Alföld képzőművészetét. A 133 kiállított alkotás nagyobbik része festmény, kisebbik része plasztikai mű. A festészeten belül a magyar művészettörténet olyan számon tartott jeles alkotóinak a művei láthatók, mint Tornyai János, Koszta József, Nagy István, Endre Béla, Fényes Adolf, Mednyánszky László, Révész Imre, Bihari Sándor, Rudnay Gyula, Aba Novák Vilmos. A plasztikát Pásztor János, Izsó Miklós, Borbereki Kovács Zoltán és Medgyessy Ferenc művei képviselik.

Tartósabb időszaki kiállításként látható Tóth Menyhért festőművész 45, és Szabó Iván szobrászművész 52 alkotása. Ezen kívül a Galéria bemutatja az 1984-es Tornyai festmény-lelet 718 darabjából összeállított 92 darabos festményválogatást is.

Hódmezővásárhely - Tornyai János Múzeum
Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 16-18

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumot 1905-ben alapította a város. Néprajzi gyűjteményét az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállításra összeadott tárgyak alapozták meg, melyeket Kiss Lajos gyűjtött össze Tornyai János festőművész irányításával. Az intézmény 1930-ban régészeti osztállyal bővült. Képzőművészeti gyűjteményének alapját Tornyai János festőművész közel ezer műve vetette meg. A művész nevét a múzeum 1951-ben vette fel.

További információk:

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

6800 - Hódmezővásárhely

Dr. Rapcsák András út 16-18.

Makó - József Attila Múzeum
Cím: Makó, Megyeház u. 4.

kezdetben egy polgárházban működő makói múzeum 1950-ben alakult, bár az intézmény felállításának ötlete már a 19. sz. végén felmerült és napirenden is maradt.

Az 1960-as évektől a gyűjtemény folyamatosan növekedett, kialakult a helytörténeti, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti gyűjtemény. A gyarapodó anyag elhelyezésére kicsiny lett az eredeti épület. Makó városa jóvoltából 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely, az Espersit Ház, amely irodalomtörténeti emlékeknek ad otthont; a múzeum főépületét pedig 1981-ben avatták föl. Ezt követően egymás után megépültek az állandó kiállítások.

A múzeum gyűjtő területe arra a tizenhat községre terjed ki, amelyek korábban a makói járáshoz tartoztak.

Ópusztaszer - Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark
Cím: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.

Anonymus - akinek a szobra az emlékparkban látható - Gesta Hungaroruma szerint a honfoglaló magyar törzsek vezérei ezen a tájon táboroztak 34 napon keresztül, hogy meghatározzák az új haza belső rendjét. Ezért a köztudatba úgy vonult be ez a hely, mint a honszerzők első országgyűlésének színhelye.

A nemzeti emlékhely 1970 óta a megyei múzeumi szervezet keretében működött. 1995. októberétől közhasznú társaság működteti. Centrumában az 1896-ban emelt Árpád emlékmű (Kallós Ede, Berczik Gyula), körötte a nemzeti történelem jeles személyiségét megörökítő 20 szoborból álló panteon és az Aranybulla emlékmű áll.

Az emlékműtől jobbra az ősi szermonostor feltárt alapfalai láthatók. A Dél-Alföld legnagyobb egyházi épületegyüttesének közel 1000 éves romjait 1970-ben kezdték feltárni. Ez a munka jelenleg is folytatódik. A különböző építési periódusokból három templom típust tárták fel. Valószínű mindhárom a bencésekhez köthető.

A szabadtéri néprajzi gyűjtemény 19 épületegyüttesével és 3 szabadtéri kiállításával egyike az ország öt regionális szabadtéri néprajzi múzeumának. Építése 1978-ban kezdődött és az anyagi lehetőségek függvényében jelenleg is folytatódik. A skanzen "főutcáján" haladva vegyük sorra a legfontosabb látnivalókat.

Első épület az 1800-as évek második feléből a paprikatermelő gazda tanyája szeged térségéből. Vele szemközt a tanyai elemi iskola épülete áll. Az út fordulójánál két széldarálót láthatunk Mártélyról és Mindszentről. Mellettük a szentesi határból idetelepített tanya épülete. Ezt követi a tanyai olvasókör épületegyüttese a Hódmezővásárhely melletti Pusztafeketehalomról. Átellenben a tanyai, falusi kismesterek (kovács, bognár, szíjgyártó) műhelyei és egy igen gazdag kocsigyűjtemény. Tovább haladva az út jobb oldalán áll a makói hagymatermelő gazda háza, előtte a Szeged alsóvárosi porta. Velük szemben a csongrádi halász szegényes kis hajléka épül fel. Az utcát lezárja a Tömörkényből idetelepített klasszicizáló stílusban épült községháza, illetve a tápéi szatócsbolt és pékműhely épülete. Elhaladva a piactér mellett - ez a leendő templom helye - láthatunk egy szép régi szélmalmot, majd a keskeny nyomközű kisvasút épületét, szerelvényét és a mezőgazdasági gépgyűjeményt. Az út fordulójában a skanzenhez tartozik még a távolabbi tó partján álló tiszai gátőrház.

A skanzen szomszédságában érdekes látnivalókat kínál "Az erdő a természettemploma" elnevezésű Csete György által tervezett épületegyüttes, az erdő, a fa és az ember évezredes kapcsolatának kultúrtörténeti bemutatója. A sajátos épületekhez tartozó kis ökomenikus kápolnába betérhet a vendég egy csendes imára.

A főbejárattól vezető sétány baloldalán emelkedik a rotunda hatalmas épülettömbje, amelyet Novák István építész tervezett. Ez ad otthont a Feszty-körképnek és számos állandó-, illetve időszakos kiállításnak. A magyarok bejövetelét Feszty Árpád (1856-1914) és festő barátai a honfoglalás ezredik évfordulójára festették. Az 1700 m2-es vászon a XIX. századra jellemző romantikus történelemszellemben idézi fel a honfoglalás eseménytörténetét. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott körképet 4 esztendő alatt lengyel restaurátorok állították helyre és 1995. augusztusától az emlékpark fő látnivalója lett. Eddig 2,5 millió ember tekintette meg.

A rotundában még a következő állandó kiállítások tekinthetők meg: Szer monostor és kora régészeti kiállítás, A körkép restaurálása, Rokon népek, nemzeti kultúránk nagyjaiból a Kis magyar panteon, a Promenád 1896 c. viselettörténeti kiállítás, valamint a világ körképeit bemutató kiállítás. A látogató számára külön élményt kínál az emlékparkban látható 37 szobor, illetve dombormű.

Szeged - Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
Cím: 6720 Szeged, Felső Tisza - part 10.

A Pick-kiállítást Molnár Mihályné mérő és csomagoló brigádja és a Pick Szalámigyár (akkori nevén Szegedi Szalámigyár és Húskombinát) Maros utcai gyárának dolgozói hozták létre az 1970-es évek végén.

Először a munkából kiesett eszközök (fából készült tárgyak és berendezések, régi csontozó kések, a hagyományos szalámigyártás eszközei) kerültek összegyűjtésre. Később egyre több dokumentum, hang- és videofelvétel is a gyűjtemény tulajdonába került. A felvételek a gyár volt dolgozóinak visszaemlékezéseit tartalmazzák.

A Szegedi Paprika Rt. 1998-ban a Pick-csoport tagjává vált, így a kiállítás 1999. nyarán a Szegedi Paprika Rt. múzeumával bővült, és ekkor kapott helyet a Pick Szabadidő Központban egy kétszintes, 330 négyzetméteres helyiségben.

Az alsó szinten a Pick szalámi és a szalámigyár, az emeleten a szegedi paprika gyártásának története látható. A múzeum a tárgyak mellett 66 darab, fotókkal és dokumentumokkal illusztrált tablón mutatja be, és 21 darab korhű öltözetű, életnagyságú fabábuval teszi színesebbé, érdekesebbé a témát az érdeklődők számára.

A Pick-gyűjteményben a vendégek végigkísérhetik a gyár és a szalámigyártás történetét az alapítás évétől (1869) egészen napjainkig. Az emeleten a paprikatermelés kezdeti módszereinek fejlődését ismerheti meg a látogató a Szegedi Paprika Rt. jelenleg alkalmazott technológiájáig; valamint megtekinthetőek a gyár termékei is.

A Pick-teremben 12 perces összefoglaló videofilm áll a látogatók rendelkezésére a Pick-csoport tagjairól. A paprika kiállító termében pedig egy 40 perces videofilm tekinthető meg, mely részletesen bemutatja a paprika termesztését, feldolgozását és értékesítését.

A múzeum nagy hangsúlyt fektet a látogatók igényeinek kielégítésére. A belépő befizetése ellenében nemcsak a kiállítást tekinthetik meg, hanem ajándék képeslapot és szalámikóstolót is kapnak. A megcímzett képeslapokat a Pick Szeged Rt. saját költségén postára adja a világ bármely országába.

A kiállítás - 2000. március 1-i megnyitása óta - nagy népszerűségnek örvend. Nemcsak Szegedről, hanem az ország különböző tájairól és külföldről is érkeznek vendégek. 2001-ben a közönségkapcsolatok fejlesztéséért elnyertük "Az év múzeuma 2000" pályázat bíráló bizottságának oklevelét, 2002-ben az éves látogatóink száma meghaladta a tízezer főt. 2007. május 18-án köszöntöttük - megnyitásunk óta - a hatvanezredik látogatónkat.

Szeged nevének hallatán sokakban először a Pick szalámi és a szegedi paprika képe jelenik meg. A két történelmi termék azonban sokkal szorosabban kötődik egymáshoz, mint azt sokan hiszik. Maga Pick Márk gyáralapító is párhuzamosan gyártott szalámit és működtetett paprikamalmot. Büszkék vagyunk arra, hogy Szeged e két igazi unikumának történetét egy helyen, egymás hatását erősítve mutathatjuk be.

Forrás: museum.hu

Múzeum kereső